Geekz, képregény
Pókember: A bennünk lakozó gyermek
Geekz, képregény
A fiatalkor viszontagságai.
A Peter Parker Pókember című limitált képregénysorozat vitathatatlanul mérföldkőhöz érkezett el a negyedik évadjával. A ’80-as évek izgalmas időszaka után jöttek a ’90-esek jóval modernebb, és komolyabb stílusa, amely ugyan elsőre szokatlannak tűnik a Pókember képregények humoros hangvételétől, azonban a karakter életének nagyon fontos, emlékezetes történései zajlottak ekkoriban. Feltűnt a hálószövő egyik legnagyobb, és legerősebb ellensége Venom, aki bosszúra szomjazva akarta a Pók fejét, eközben egy csel keretein belül elvették hősünk pókerejét, így anélkül kellett harcba indulnia, mert nem volt más választása. Saját akaratából vetette magát alá a kísérletnek, azonban idővel rájött, hogy képességei adományok voltak, amivel meg tudta védeni szeretteit, és a segítségre szoruló embereket – azaz ez a küldetése. Végtére is Peter Parker pont ezért az, aki. Kétségtelenül jó történetek (főleg a korhoz igazítva), de ez még mindig eltörpül amellett, amit a 2015-ös gyűjtemény tartogat a Pók-rajongók számára. Konkrétabban A bennünk lakozó gyermek (The Child Within) című sztoriról van szó, ami könnyen bekerülhetne egy Top 10-es listába, és nem kizárólag úgy, hogy csak a Pókember illetőségű történeteket vesszük számba. A szerző, J. M. DeMatteis, aki kiváló érzékkel mélyítette, és árnyalta a főhős személyiségét, és az őt körülvevő gonoszokat is. Neki köszönhető, hogy Kraven, a vadász egy jelentéktelen, parodisztikus, és kissé nevetséges ellenfélből pszichopata, beteg lélek, egy összetett esettanulmány lett, egyben Pókember egyik legveszélyesebben ellensége is, akinek (félig-meddig) sikerült az, amiről több tucatnyi szuperbűnöző csak álmodott. Megölte Pókembert, illetve később kiderült, csak elkábította, és élve eltemette. Kraven az átélt sorozatos megaláztatás miatt mély depresszióba zuhant, és egyre jobban megőrült, Pókember végül kimászott a sírból, de az események hihetetlenül megviselték fizikailag, de főleg szellemileg. Kraven pedig a történet végén öngyilkos lett, így ért véget minden idők egyik leghátborzongatóbb Pókember sztorija, mely nagy hatással volt magára a képregényiparra is.



A Kraven utolsó vadászata mintegy fél-utózöngéjeként, félig önálló, teljes értékű sztoriként jelent meg A bennünk lakozó gyermek, amit szintén DeMatteis írt, és eredetileg a The Spectacular Spider-Man sorozatban látott napvilágot. Sal Buscema szemrevaló, és nagyszerű rajzaival kiegészülve egy olyan klasszikus született meg, amit nyugodtan oda lehetne helyezni akár a Kraven utolsó vadászata, akár a többi, nagy, és maradandó Pókember történet mellé. Egyrészt DeMatteis Kraven-sztorijának egy bizonyos szálát folytatja, Vermin, az előbb szellemileg, majd fizikailag is szörnyeteggé váló emberméretű patkány személyében. Beható, szuperhősképregényektől is szokatlan pszichológiai leírást ad róla, az állati énje mellett emberi oldala is egyre jobban kikristályosodik, amely mélyen, legbelül már rég elfojtott. Nem csupán egy egyszerű, vérengző vadállat, ahogy Pókember is hiszi. De nem az elmegyógyintézetből elszabadult Vermin lesz Pókember egyetlen nagy gondja. Legjobb barátja, Harry Osborn is kezdi elveszíteni józan eszét. Újra felölti a Zöld Manó jelmezt, hogy bosszút álljon Peter Parker-en, és Pókemberen is egyszerre. Hősünket tehát nemcsak fizikailag teszi próbára a két őrjöngő, fékezhetetlen szörnyeteg, hanem szellemileg is: út közben szembe kell néznie saját félelmeivel, és traumáival, emellett felül is kell emelkednie önmagán.



DeMatteis erre a három figurára fűzi fel a borzongató, néha horrorisztikus cselekményt. Konkrétabban mindegyikük különböző, még gyerekkorban elszenvedett traumák miatt lettek olyanok, amilyenek. Harry egész életében hiába próbált megfelelni apjának, aki folyton becsmérelte, szidta, és éreztette vele, hogy semmit sem ér. Norman Osborn, bár halott, fia számára még mindig egy eleven kísértet, aki folyton a fülébe sugdos, és nem hagyja békén soha. Annyira vágyik még mindig apja szeretetére, és annyira naiv, hogy az ellenséget is legjobb barátjában, Peter-ben látja, aki szerinte megfosztotta apjától, és tönkretette az életét. Vermin, a csatornában bóklászó, patkányszerű lény egykor ember volt, aki tudott gondolkodni, érezni, azonban egy kísérlet miatt elveszítette minden intelligenciáját, és ösztöneire hagyatkozó vadállat lett belőle. Ugyanakkor benne mindig is megvolt ez a személyiség, már jóval átváltozása előtt is, gyerekkorában. Vermin-nel óvta meg magát kisfiúként a folyamatos megaláztatásoktól, és megszégyenítésektől, melyeket saját apjától szenvedett el. Végül pedig Pókembernek is van mit feldolgoznia: hiszen a karakter egyik tulajdonsága közé tartozik a bűntudat, főleg nagybátya iránt, aki annak a rablónak a keze által halt meg, akit ő elengedett. Ez a tragédia örökre meghatározta Peter életét, ugyanakkor nem tud menekülni attól a meggyőződéstől, hogy Ben bácsi, és azok halála, akik közel álltak hozzá (a szülei, George, és Gwen Stacy, Jean DeWolffe) az ő lelkén szárad. Egy rémálomszerű hallucináció során, amit a Zöld Manó egyik különleges gázkeveréke okoz, Peter megjárja a poklok poklát, mialatt szembenéz bűntudatával, és mindazokkal, akiket szerinte cserbenhagyott.



Pókember azonban a végén felülkerekedik önmagán, és győz – hiszen emiatt az, aki. De DeMatteis írói tehetségének hála, mégsem lesz felhőtlen happy end a történet. Az átélt borzalmak, és a bűntudat pecsétje még mindig ott van Peter lelkén. Leginkább tényleg vicceskedő, ide-oda ugráló szuperhősként ismerjük a hálószövőt, aki olyan hétköznapi problémákkal küszködik, mint a lakbér kifizetése, vagy nénikéje egészségnek megőrzése, de DeMatteis-nek hála, a karakter „felnőtt”, és sokkal árnyaltabb, realisztikusabb fordulatot vett. A bennünk lakozó gyermek emellett rávilágít egy sokkal összetettebb témára, ami rengeteg pszichológiai kérdést vet fel, és meghatározza mindennapi életünket. Azaz, hogy a gyerekkorban átélt élmények, traumák, lelki sérülések mennyire meghatározzák azokat a tulajdonságokat, amiket felnőve magunkra öltünk. Lehetünk bármennyire idősek, érettek, komolyak, ha szembesülünk a múltunkkal, még gyerekkori énünk is könnyen felszínre törhet. DeMatteis remekül elkapja a borzongató hangulatot, és tesz arról, hogy olvasása után bosszú idő elteltével is élénken emlékezzünk a történetre. Igazából A bennünk lakozó gyermek tökéletes példája annak, hogy a képregény, mint műfaj, nem csak az alacsonyabb korosztálynak szól, hanem olyan témákat feszeget, mutat be, ami felnőttek számára is teljesen fogyasztható, sőt mi több, komoly történetre vágyóknak kifejezetten ajánlott, még a nem Pókember rajongóknak is. Persze, ha úgy nézzük, a Peter Parker Pókember egész negyedik évadja kötelező. Befejezésként megkapjuk a Mielőtt meghalok című történetet (szintén DeMatteis-szerzemény), ami Keselyűt helyezi középpontba. Komoly kérdéseket nem tesz fel, legalábbis nem annyit, mint az előző sztori, mégis érdekes olvasmány: egy gonosz lelkű, önző emberről, aki halála előtt még szeretne valami jót tenni, illetve csak ő gondolja így, valójában csak árt a körülötte lévőknek.



A bennünk lakozó gyermek a limitált Pókember-sorozat negyedik évadjának többi részével együtt kötelező darab. Annak idején méltatlanul kimaradt a magyar sorozatból (akkoriban a csökkent eladások miatt inkább az Amazing szériára koncentráltak), de végre teljes pompájában, magyarul is olvashatjuk. Klasszikus sztori, a hős egyik legjobb, meghatározó korszakából. Magasan az egyik legjobb Pókember-történet, ami megjelent itthon. Nemcsak hiánypótló, de egy Top 10-es listán is bebetonozott helye lenne, és a Peter Parker Pókember elérkezett egy olyan időszakhoz, amikor tényleg egymást követték a kiválóbbnál kiválóbb sztorik, amik sajnálatos kihagyások után végre megjelennek itthon is. Igazi kincs.
Kritikák
Tyler Rake: A kimenekítés
Thor végre megtalálta Noobmastert.
Úriemberek
Az igazi gengszterek tényleg öltönyt viselnek.
Friss kritikák
Mosolyogj (Smile)
Az idei év horror-termésének egyik legfényesebben ragyogó ékkövétől garantáltan arcodra fagy a mosoly.
Thor: Szerelem és mennydörgés (Thor: Love and Thunder)
Trash and Thunder.
Obi-Wan Kenobi
Ezt a Jedit keressük?
A Magnum ereje (Magnum Force)
Keménykezű önbíráskodóból a törvény embere.
Doctor Strange az őrület multiverzumában (Doctor Strange in the Multiverse of Madness)
A Marvel Moziverzumban egy horrolegendának is terem babér.