Geekz, képregény
Csodanő: A kör
Geekz, képregény
Nőknél az erő.
Wonder Woman hazai képregényes karrierje nem indult túl fényesen az Elveszett Paradicsommal, ugyanakkor számtalan jó történetet mondhat magáénak a harcos amazon, így hát a lehetőség adott volt, és úgy látszik ezzel az Eaglemoss is képes volt élni. A kör című sztorit az a Gail Simone írta, akit a magyar olvasók már jól ismerhetnek a Birds of Prey (Gotham City Ragadozók) sorozat okán, ahol kitűnő karakterábrázolásról és remek szórakoztatói vénáról tett tanúbizonyságot. Simone ugyanis, amellett, hogy tökéletesen érti és érzi ezt a világot, képes arra, hogy a gyengébbik nem képviselőit hiteles érzelmekkel és magabiztos jellemvonásokkal ruházza fel. Emberi drámát alkot, a nőket, mint elszánt, intelligens hősökként, vagy épp forróvérű, szenvedélyes zsiványokként mutatja be, miközben írásai nélkülözik a túlcsordult feminizmust. Aligha lehetetett volna nála jobb embert találni egy Wonder Woman széria dédelgetésére, az elért eredmények és az egyöntetű kritikai, olvasói elismerések végül őt igazolták. Nem túlzás azt állítani, hogy a hölgyemény bevonásával egészen új lendületet kapott Diana figurája, aki a 2000-es évek elején-közepén eléggé ínséges időket élt, Simone azonban visszaültette az őt megillető helyre, kvázi egy új aranykort élt meg a karakter az ő kezei alatt.  



A kör részben újra elmeséli Diana eredettörténetét, de egyben egy teljesen más, eddig nem látott oldaláról világítja meg azt. A képregény alapgondolata, hogy Hippolyta királynő gyermekének világrajövetele közel sem keltett akkora osztatlan tapsvihart az amazonok közt, mint azt az aranykor füzeteiben olvasni lehetett. Helyette egy, az uralkodó privát testőrségéből verbuválódott renegát csoport már a legelejétől kezdve rossz szemmel néz Dianára, létezését természetellenesnek tartják, és nem kell sok idő, amíg arra az elhatározásra jutnak, hogy a világtól elzárt amazon sziget megóvása érdekében el kell tenni őt láb alól. Az akció természetesen balul sül el, ám az események még sok-sok évvel a merényletkísérlet után is árnyékot vetnek mind Themüszkirára, mind a királynőre és még magára Dianára is. Simone az egész cselekményt erre a bizonyos konfliktusra fűzi fel, úgy írja végig a sztorit, hogy az megmaradjon a komolyan vehető viszonyrendszerek és a lendületes, néhol humoros pillanatok táptalaján. A kör azért is különleges, mert olyan átlagos, teljesen hétköznapi, az élettel kéz a kézben járó témákat vesz górcső alá, és húzza rá a hagyományos szuperhősös sztori gúnyáját, mint az anyaság, a gyermekáldás, a gondviselés, a törődés, majd az ezekből kinövő negatív hatásokkal együtt, mint az irigység, féltékenység fájdalom, ezek által pedig igencsak átérezhető elemek kerültek bele a képregénybe.  



Mindazonáltal ez a kötet is magán viseli „elődje” problémáit: A körön talán még jobban érezni azt a fajta kiragadottságot, amitől már az Elveszett Paradicsom is messziről bűzlött. Az előzmények pongyolamódon történő ismertetése és a sztori egy nagyobb koncepcióból történő kiszedése nem válik előnyére a kiadványnak, ugyanakkor valahogy mégis kevésbé zavaró az egész, mint korábban. Tény, hogy időnként tudnak kellemetlen pillanatokat okozni a különböző utalások és fejtegetések azon olvasóknak, akik nincsenek teljesen tisztában a sorozat akkori eseményeivel, viszont az energikus tempó hamar feledteti ezeket a gondokat. Simone elejétől a végéig kitesz magáért, Terry Dodson nemkülönben: amíg előbbi igazi, határozott és erős nőkként írja a karaktereket, utóbbi ehhez idomulva nem csupán felfújt, látványos idomokkal rendelkező, szexuális kisugárzástól kicsattanó amazonokként, hanem kemény arcéllel megáldott, sokat tapasztalt katonákként, elhivatott harcosokként ábrázolja őket. Ha minden áron bele akarnánk kötni a képregénybe, akkor csak az ellenfeleket kellene jobban megvizsgálni: Náci Kapitány már önmagában nevetségesen ódivatú egydimenziós figura, Simone ugyan megpróbálkozik, hogy tragikus háttértörténettel ruházza fel a karaktert, de erre sem lehetőség, sem idő nincs. Az amazonok szigetét megostromló sereg sem jelent különösebb fenyegetést, a hangsúly inkább az előbb említett témákon van, mintsem Themüszkira elvesztésének kockázatán – ezáltal a vérbő csatajelenetek is tét nélküliek kissé, amikből egyébként több van, mint kellene.  



A kör nem váltja meg a világot, ellenben mégis a legjobb Wonder Woman képregények közé tartozik. Pontosan azért, mert realisztikus témakörrel dolgozik, egyszerre tud életszagú műként és konvencionális szuperhőstörténetként funkcionálni. Legnagyobb nívója, hogy a nők általánosan betöltött szerepéről szól az emberi fajon belül, az utódnemzésről, és arról, hogy mi történik, ha mindezt a szerepet megvonják tőlük. Simone élénken karcolgatja a kérdéseket, hogy vajon hogyan hat ez egy csak nőkből álló társadalom lakóira, és bemutatja a lehetséges következményeket, na meg azt, hogy hogyan fogadják ebben a társadalomban egy váratlan, új jövevény megérkezését – hiszen voltaképp részben ez tesz egy nőt nővé. A kör valójában színtiszta feminista képregény, ami szerencsére nem tolja túl a biciklit, és bár klasszikus sosem lesz belőle, kellemes olvasmány – ami azt illeti, nem csak férfiaknak.

DC Comics Nagy Képregénygyűjtemény #26 – Csodanő: A kör (2017)
Wonder Woman #14-17 (2008)
DVD / Blu-ray filmek olcsón
Kritikák
Star Wars: Az utolsó Jedik
A zabolátlan Erő kifürkészhetetlen útja.
Az Igazság Ligája
Kell egy csapat.
Friss kritikák
Halloween
Michael Myers visszatért, és negyven éve nem volt ilyen jó formában.
Luke Cage: Második évad (Luke Cage: Season Two)
Ha nagyobb a büszkeség, nagyobb a bukás.
Halloween III: Boszorkányos időszak (Halloween III: Season of the Witch)
Ünnepi rémálom.
Halloween II
Kórház a rémület szélén.
Venom
Pókember-univerzum Pókember nélkül, avagy a gumiszörny közbelép.