A karakterek jól kitaláltak, akár a szemét főnökökről, akár a pipogya beosztottakról beszélünk, mindegyik csak annyira van eltúlozva, hogy jól ki tudjuk röhögni őket, de sosem lesznek annyira szánalmasak, hogy ne tudnánk megérteni őket (és ez, még ha nehéz is beismerni, a főnökeikre is igaz többé-kevésbé). Az altesti humort is sikerül a még viccesnek mondható határon belül tartani, és egészen zseniális, ahogy jól ismert filmes kliséket (mindig rossz helyen lévő, váratlanul előugró macska) is poénforrásként használnak. Már-már Csupasz pisztoly szinten sorjáznak egymás után a poénok, amelyek többsége telibe is talál – még a filmkalózkodásra is ötletesen kikacsintva. Mindehhez társul egy remek magyar szinkron is, tele elsőrangú, idézhető dumákkal, vagyis egy többször újranézhető, gyakran felidézhető filmmel van dolgunk, amely különösen jól eshet egy hosszú, szívásokkal teli munkanap után.
Tim Burton és Johnny Depp a címben jelzett személyek, de főleg legújabb közös filmjük, az Éjsötét árnyék, mely nemhogy megszorongatni nem tudta a Bosszúállókat, de még nyitását tekintve is átlagon alul teljesített.
Nos, nem Gothár Péter legendás filmje került a hazai mozis TOP 10-es lista élére, hanem az első két helyezett ugyanúgy szerepel (arányaiban persze lényegesen parányi formában), mint a tengerentúlon.
