2011. december 01. 19:19, csütörtök Balajti Péter írása
0 hozzászólás
Plátói szerelemről, felnőtté válásról, a felnőttek nem is olyan szép világáról mesél az olasz kisvárosban játszódó mozi, melyre a háború árnyéka vetül. Tornatore munkája, Koltai képei, Morricone zenéje és Bellucci jelenléte senkit sem hagy hidegen.
A kamaszkor két mérföldköve: a hasonszőrűek közé tartozás és a szerelem. A castelcutói Renato Amoroso, akinek már a neve is beszédes (újjászületett szerető), szinte egyetlen nap alatt kerül be a brancsba, illetve ki onnan. A fiúknak köszönhetően fedezi fel Malénát, aki iránt nem csak vágyat, annál jóval többet érez. A nő azonban majd’ másfél évtizeddel idősebb, férjnél van, s mint kiderül, nem csupán az ifjú sóvárog utána. Míg a dél-olasz, tengerparti kisváros férfiúi a szexualitás tökéletes tárgyát látják, a nők irigy és féltékeny pillantásokkal, megjegyzésekkel illetik Malénát, kinek egyetlen „vétke” a szépsége, ám ezzel is bőven ad okot a pletykákra.
Renato kíváncsi csodálattal, kellő távolságból figyeli-kíséri a NŐT, aki – nem törődve az irigy és csábító világgal – egy dologra vágyik csupán: viszontlátni az olasz seregben szolgáló férjét. Ura helyett azonban annak halálhíre érkezik, azok pedig, akikért embere életét áldozta, valós részvét és támogatás helyett a kihasználás és megbecstelenítés lehetőségét látják a vonzó özvegyben. Mit tehet a szeretet helyett csak önzést kapó egyedül maradt és az ifjú, szerelemtől szárnyaló szívű, de mégiscsak gyerek a falu népével szemben?
Giuseppe Tornatore, az olasz író–rendező zseni a Cinema Paradiso és Az óceánjáró zongorista legendája című remekművek után ismét fix helyen játszódó történetet mond el, miközben művészi módon boncolgatja az emberi lelket és érzelmeket, melyhez éles ellentétek ábrázolása kínál különös kontrasztot. A büntetett és elítélt kamaszkori csínyekkel és túlkapásokkal szemben ott vannak ugyanezeknek a jóval drasztikusabb felnőtt megfelelői, őszinte, tiszta érzelmek ütköznek az erkölcsöt sárba tipró kielégülés csillapíthatatlan vágyával. A könnyed, olykor kifejezetten komikus hangvétel szinte lépésről lépésre jut el a megdöbbentő, az emberi aljasságot a maga valójában bemutató, a főbűnöket szinte egytől egyig felvonultató drámai pontig, hogy aztán… Maléna ugyanis pont azoktól a kezektől kap pofont, melyek segítséget nyújthatnának, ám a tömeg, a védtelen asszony kényszerű kiszolgáltatottságában megtett, akaratával ellentétes lépése feletti fröcsögő-harsogó ítéletével próbálja meg saját felelősségét elfedni, lelkiismeretét elhallgattatni.
Giuseppe Tornatore jól bevált csapatán nem változtatott, így – akárcsak Az óceánjáró zongorista legendája című filmnél – a Maléna esetében is Koltai Lajos ült a kamera mögött, a zenét pedig Ennio Morricone szerezte. (Utóbbi két filmest e munkájuk elismeréseként Oscar-díjra jelölték.) Az olasz komponista melódiái nem csak a nézőre, a filmkészítőre is kihatnak: egyes motívumai már a forgatás során elkészülnek, a rendezők pedig előszeretettel hallgatják azokat, miközben az adott jelenetet megkomponálják. Nem mehetünk el szó nélkül a címszereplőt életre keltő, modellből lett színésznő, Monica Bellucci mellett, aki a fotózások alkalmával tökéletesen elsajátította, miképp lehet puszta tekintettel egészen mély, ugyanakkor visszafogott érzelmeket kifejezni, arca legkisebb rezdülésével is többet mond ezer szónál. Arról nem is beszélve, hogy megjelenésével, alakjával tökéletesen megtestesíti a női irigység és a férfi sóvárgás tárgyát.
Ugyanakkor meg kell jegyezni, furcsa szerzetek az olaszok. Csodálatos filmeket tudnak készíteni, ám mesterműveik hosszú vagy éppen vágatlan változatait előszeretettel tartják meg maguknak. Így járt a Volt egyszer egy Vadnyugat, Az óceánjáró zongorista legendája, az Egy maréknyi dollárért és bizony a Maléna is. Utóbbi esetében a hazai (és számos nemzetközi) DVD-kiadás az eredetinél negyedórával rövidebb verziót tartalmazza. A cenzúra ollója több erotikus mellett két kulcsfontosságú jelenettel is elbánt, melyek hiánya fájóbb, mint Monica Bellucci művészien fényképezett, fedetlen keble. Az egyik jelenet jól érzékelteti Maléna férje utáni vágyakozását, ahogy annak levelét olvasva a szeretve őrzött papírdarabot a szívére szorítja. (Ebből egyébként néhány kocka a film eredeti előzetesében is helyet kapott!) A másik képsor egy Szűz Mária-körmenetet ábrázol, melyben a Jézus anyját megformáló szobor helyén a sorban gyertyával lépdelő Renato plátói szerelmét látja meg. Miközben a kisváros lakói ájtatosan keresztet vetnek és fejet hajtanak a szomorú tekintetű nőalak előtt, nem sokkal később ugyanezzel a lendülettel gyalázzák, árulják el, majd tiporják porba Malénát.
A KÉP:
A második világháború idejének képi világát idéző, valójában 2000-es film eredeti szélesvásznú mozis képarányban került a korongra, melynek már a zenés, animált menüképe magával ragadja az embert. Kár, hogy a beállítások után, a film indítását követően nem a stúdió logója, hanem egy letterbox képű mobilszolgáltató-reklám tűnik fel. A film sárgás-meleg árnyalatú képe jól érzékelteti a hőségtől, fülledt erotikától és forrongó irigységtől nehéz szicíliai közeget, s míg egyes jelenetek kristálytiszták, mások kissé lágyak. Időnként egy-egy apró folt is felfedezhető, de ezek száma és helye szerencsére nem zavaró. A HANG:
Dolby Digital 5.1-es olasz, illetve Dolby Digital 5.1-es és DTS 5.1-es magyar hang közül lehet válogatni, előbbihez magyar, angol és héber feliratot is mellékeltek. A szinkron nem rossz, Bíró Attila remek választás az ifjú Renato Amorosóhoz, ám Monica Belluccihoz jobban illett volna Kováts Adél, mint Tóth Enikő hangja. Az eredeti hang teresebb, szebb, mint a szinkron, igaz, nagy hangfalrengető jelenetből egy-kettő, ha akad. Ennio Morricone zenéje viszont mindhárom hangsávon remekül szól. EXTRÁK:
A film 4:3-as képarányú, angol nyelvű előzetese mellett egy 12 perces, szintén 4:3-as képarányú és angol hangú (az olasz nyelvű bejátszásoknál fix angol feliratú), ám magyar, illetve héber felirattal is ellátott werkfilm is került a lemezre. Utóbbi sok filmrészlettel, néhány forgatási képsorral, illetve Tornatore, Bellucci – valamint Millicent Marcus, a Pennsylvaniai Egyetem olasz tagozatos professzorának – nyilatkozataival bír. Monica elárulja, egyes jelenetektől jobban félt, mint 16 éves partnere, Giuseppe pedig bevallja, hogy a főszereplőnő arca elevenítette fel benne ezt a történetet. Kár, hogy pont akkor ér véget az Így készült…, amikor a rendező kezd elmélyülni a mesélésben. (A külföldi kiadásokon számos további extra szerepel, ám az ilyen filmhez méltó audiokommentár sajnos ott is hiánycikk.) DVD: 8 Kép: 9 Hang: 8 Extrák: 6
Tornatore mozija a legszebb és a legocsmányabb emberi érzésekről mesél érthetően és átérezhetően, túlcsorduló zenével és mindennél többet mondó tekintetekkel, miközben egy káprázatos nőt láthatunk egy félénken őszinte ifjú és egy sor, önző mód hamis felnőtt szemén keresztül. A kiadás magyar feliratos extrával és DTS-sel egyaránt bír, a kép és a hang sem rossz, ugyanakkor a teljes változatot ismerőket elkeserítheti a tény, hogy a korongra a mintegy negyedórával rövidebb változat került.
Tim Burton és Johnny Depp a címben jelzett személyek, de főleg legújabb közös filmjük, az Éjsötét árnyék, mely nemhogy megszorongatni nem tudta a Bosszúállókat, de még nyitását tekintve is átlagon alul teljesített.
Nos, nem Gothár Péter legendás filmje került a hazai mozis TOP 10-es lista élére, hanem az első két helyezett ugyanúgy szerepel (arányaiban persze lényegesen parányi formában), mint a tengerentúlon.