Melyik az a lény, amelyik a természetből többet vesz el annál, mint amire valójában szüksége van? – teszi fel, s rögtön meg is válaszolja a kérdést Albert Schweitzer, akinek nemcsak Afrikába kellett utaznia, de önzetlenül önmagából is adnia kellett ahhoz, hogy meglelje bolygónk egyik legnagyobb titkát, mely így hangzik: tiszteld az életet! Ebben a kijelentésben pedig ott lapul a másik, sőt, az ellenség élete is.



A bölcsességet nem annyira a fekete kontinensen, mint inkább az új világban hirdeti, ahova pénzgyűjtő koncertkörútra érkezik a gaboni kórházalapító. Az adományokból leprásotthon lehet, ám a természetben és a természettel együtt élő orvos a civilizált világban egy olyan természetellenes közegbe botlik, mely nem tűr szembeszegülést, s nemcsak nyíltan, de fondorlatosan is megpróbálja ellehetetleníteni a jóság és példamutatás nagykövetét, aki Amerika-elleneseknek kikiáltott alakokkal „szűri” össze a levet. A hatalom csápjai megállíthatatlannak és végtelennek tűnnek, s könnyen lehet, hogy az orvosnak eddigi példamutatása is kevés lehet ahhoz az áldozathoz, melyet meghozni kényszerül…



A téma érdekes, s azok számára is az újdonság erejével hathat, akiknek nem ismeretlen Albert Schweitzer neve – ezért mindenképpen jó pont jár Gavin Millar rendezőnek. Utóbbi egyetlen hibája, hogy tévéfilmes rendezőként nem tudott túllépni jól megszokott korlátain. A katarzist szomjazók talán fogékonyabbak az olyan kontrasztokra, mint a dzsungel–betondzsungel, a nyíltan vállalt sikerek és kudarcok vs. aljas háttérmanipulációk, politikai, munkahelyi, illetve családi összefeszülések, melyekhez a forgatókönyvírók az életből, és nem a kisujjukból vették az ihletet.



A doktor-filozófussal e film révén először találkozók azonban kissé lassúnak, tévéfilmes megoldásokkal operálónak vélhetik a filmet (annak ellenére, hogy meglepően sok témát érint), melyekben a nagy pillanatok valahogy nem elég hatásosak, és a humor is inkább bájos, illetve csöppet erőltetett, mintsem valódi feszültségoldó, a lezárás pedig, ahelyett, hogy felemelő volna, súlytalanra sikerült.



A KÉP:

Érthetetlen módon az eredeti 2,35:1-es képarány helyett annak 1,85:1-esre zoomolt változata került a korongra – ezt akár mi magunk is leellenőrizhetjük a filmlemezen található eredeti mozielőzetes segítségével, mely bármely jelenetének nagyításával ugyanolyan képarányt és képminőséget kapunk, mint amivel a 110 perces magyarországi változat rendelkezik. A film ugyan nem hullik pixeleire, ám a tűéles DVD-kép helyett a mozivászonra jellemző látvány köszön vissza, mely a televízió képernyőjén tévéfilmekre jellemző hatást kelt. A kép kissé világos, de a színek, az élesség és a kontraszt egyaránt jó.

A HANG:

Dolby Digital 5.1-es angol, német és magyar hang szerepel a korongon, utóbbi kifejezetten jó szinkronhang-választásokkal: Konrád Antal, Kovács Nóra, Széles Tamás, Solecki Janka, Ruttkay Laura, Czvetkó Sándor és Varga Rókus hallható a főbb szereplők magyar hangjaként. Az életre kelő dzsungel, a nagyvárosi forgatag, az éjszakai neszek térhatása ugyan az angol és a német hangsávon érvényesül igazán, annak ellenére, hogy Gavin Millar produkciója alapvetően a magyar felirattal is ellátott párbeszédekre épül.

EXTRÁK:

Nívós, fényes papírfekni rejti a kétlemezes Amaray-tokot, melyet kissé nehéz előcsalogatni a porvédő burkolatból, de az igényes DVD-gyűjtők így is hálásak lesznek e külcsínért. A filmet tartalmazó korongon eredeti, szinkronizált mozielőzetes található, míg a zenés, állóképes extralemezen bő egyórányi matéria vár felfedezésre – több csemege szerepel a magyar (és teljesen magyarított!) kiadáson, mint a németen!
A Duna Televízióban futó Szegletkő című református sorozat Albert Schweitzerrel foglalkozó félórás epizódja kifejezett kincs a ráadások között. Számos szaktekintély szólal meg, ám ahelyett, hogy elvesznének a részletekben, könnyedén, anekdoták és személyes élmények segítségével mutatják be az önfeláldozó orvost. Kiderül például, hogy Gabon, mely négyszer akkora, mint a trianoni Magyarország, mindössze egyetlen orvossal bírt: Schweitzerrel, aki előtt még Rákosi elvtárs is meghajolt…

Képgalériából kettőt is kapunk: a hatperces archív fotókat, az öt és félperces montázs a filmből mutat pillanatokat – utóbbi oda nem illő dzsessz zenével. A tízperces Így készült a film nyers forgatási képsorait, no meg helyi segítők a felvételek szünetében rögtönzött előadását tartalmazza. Furcsa mód sokkal informatívabb és érdekesebb a Helyszínkeresés Afrikában című werkfilm, melyben Tom Hannam művészeti vezetővel járhatjuk körbe a Dél-Afrikában felépített, és meglepő gondossággal berendezett díszletet. A negyedórás anyagban elhangzik, hogy az alkotók többek közt Erica Anderson Oscar-díjas dokumentumfilmjére támaszkodtak a kunyhók, a kórtermek és az orvosi szobák megalkotásakor. Kiderül, min és miért kellett változtatniuk, hogyan vigyáztak a környezetre, és mennyi idő alatt sikerült megvalósítaniuk a hitelesnek tűnő építményeket.

Kapunk még hét nyúlfarknyi interjút, melyek mindegyike rövid és velős: nélkülözi a felesleges tiszteletköröket, helyette személyes véleményekre, benyomásokra, élményekre koncentrál. A címszereplőt megformáló Jeroen Krabbé arról mesél, hogy annak idején a Time magazin a világ legjelentősebb élő embereként ünnepelte Schweitzert, míg annak sok évtizeddel ezelőtti filozófiáját nemrég Al Gore szavaiban vélte visszacsengeni. Barbara Hershey színésznő a nagy emberek mellett/mögött álló asszonyok szerepén, fontosságán és háttérbe szorultságán töpreng, Jeanette Hain az élet tiszteletének személyes megéléséről elmélkedik. Armin Rhode a nála jóval idősebb Einstein életre keltéséről és a szerephez készült sminkről mesél, Eleonore Weisgerber, aki a kiírással ellentétben nem testvérét, hanem kórházi nővérét játszotta a doktornak, karakteréről értekezik. Gavin Millar rendező a film hátteréről beszél, többek közt a CIA- és az FBI-vonalról, illetve a lejárató kampányokról, melyek egy része – szerinte – pletykaszinten még ma is tartja magát, Alexandre Thies producer pedig saját felelősségéről ejt pár szót.

A korongon megtalálható még a kiadó számos szinkronizált, 4:3-as (Heidi, A Biblia Gyermekeknek – Újszövetség, A Hit Óriásai, A gyermek, akit Jézusnak hívtak, Teréz anya – A szegények szolgálója), letterbox (Utazás a Mennyországba, Szent Ágoston – A végső igazság nyomában, A szeretet gyógyít – Giuseppe Moscati, a szegények orvosa, Fausztina – Az irgalmasság üzenete, A jó pápa – XXIII. János pápa élete, Maria Montessori – Egy élet a gyermekekért, II. János Pál – A béke pápája, Fatima csodája, Bernadett – Lourdes legendája, Francesco, Péter – A kőszikla), illetve magyar feliratos, letterbox (A könyörületesség papja, Klára és Ferenc – A szeretet köteléke) DVD-ajánlója.

A XXI. században sem ódivatú Albert Schweitzer filozófiája. A doktor életének számos fordulatát bemutató mozi, bár nem terjengős életrajzi celluloidkupac, mégis kissé lassúnak, tévéfilmesnek tűnik, holott a legnagyobb lelki vívódások és konfliktusok a nézőt mellbevágó módon is bemutathatóak lehettek volna. A kép és a szinkron nem rossz, az extrák többsége viszont kifejezetten elismerésre méltó, ahogy a külcsín is.

DVD: 9
Kép: 7
Hang: 8
Extrák: 10