„Bocs, hogy bocsánatot kérek” – mondja Max a 17 évvel idősebb Norának. Hogyan is jöhetett össze e két ember, amikor nemcsak korban, de társadalmilag, gazdaságilag és világlátásban is meglepően távol állnak egymástól. A pasi a feleségét, a nő élete egyik fontos alakját vesztette el. Hol és mitől fordult át a kezdeti hamburgeres vitából kiinduló, majd nem sokkal később egy éjszakai bárban megismétlődő, a férfi részéről érdektelen találkozás valamibe? A pia? A fájdalom? A nő rámenőssége? A férfi vágya? A sok összetevő különös elegyre képes, a vonzalom, a szerelemszerű érzés pedig olykor a józan észnek és a konzervatív értékeknek is könnyedén ellenszegül. Vajon komolyra fordulhat a gyönyörben tobzódó játék? S ha igen, a négy fal intimitásából kilépve mennyire képes felvállalni egymást e pár a nagyvilággal szemben?
Nora számára minden közös alkalom ajándék a sorstól, Max viszont inkább hazudik, csak hogy megkímélje a nőt, vagy sokkal inkább saját magát attól a kellemetlen helyzettől, ami választottja és barátai találkozásakor alakulna ki. Az őszinteséget és felvállalást elváró pincérnő azonban arra készteti az ifjút, hogy színt valljon…



Glenn Savan Szívfájdalom című művéből a magyar felmenőkkel büszkélkedő, Mexikóban született Luis Mandoki készített filmet, melyben a szerzőnek is helyet biztosított: ő alakítja azt a vevőt, aki elé betolakszik Max a film eredeti címéül szolgáló Fehér Palota (White Palace) nevű gyorsétteremben. Igaz, nemcsak a direktor, de az operatőr, Koltai Lajos is kedves lehet a magyar nézők szívének.



Az Oscar-jelölt Koltai képei tökéletesen adják vissza a valódi emberi érzelmeket, melyeket a mindig kiváló Susan Sarandon, és a rámenősnek cseppet sem mondható figurát alakító James Spader kettőse hoz – hitelesen.
A gyönyör rabjai címe és DVD-borítója megtévesztő, hiszen a testi kapcsolatnál jóval többről szól a film, melynek a regénytől eltérő konkrét befejezésében az a nagyszerű, hogy pillanatnyi lelkiállapottól függően sokféleképpen értékelhető, értelmezhető.



A KÉP:

Erotikától túlfűtött, és hozzáillő zenével kísért menüből vezet az út az anamorfikus szélesvásznú képű filmhez, mely a kelleténél egy fokkal melegebb tónusú. Egyes jelenetek kifejezetten élesek, mások kissé elmosódottak, szemcsések, ami leginkább az arcbőrön és a füstös vagy homogén háttereknél érhető tetten, de a korához és a költségvetéséhez képest korrekt, s gyakorlatilag karcoktól mentes kópia köszön vissza a DVD-ről.

A HANG:

Az eredeti angol Dolby Digital 5.1-es hang esetén inkább annak kora, mintsem a térhatás érződik, s bár a magyar hang csak sztereó és kissé zajos, a kiváló szinkron miatt érdemes ezt választani (még ha az eredeti hangsávhoz magyar felirat is jár). Susan Sarandont Vándor Éva, James Spadert Stohl András szólaltatja meg – rendkívül természetesen, de a többi hang is a helyén van.

EXTRÁK:

A kiadó négy ajánlója  – Fantom az éjszakában (4:3-as kép, magyar felirat), A bűncézár (anamorf kép, magyar felirat), A falka (letterbox kép, magyar szinkron), Drágaságom (4:3-as kép, magyar felirat) – mellé legalább a film eredeti előzetesét illett volna odabiggyeszteni, de így is többet kapunk, mint a nemzetközi kiadások tulajdonosai.

DVD: 7
Kép: 7
Hang: 7
Extrák: 2