Az emberért minden áldozatot meg kell hozni. Kivéve az emberáldozatot – mondta Sándor György humorista. De mit számít a szájat mosolyra húzó bölcselet, ha az ember egy szem gyermekében ott ketyeg a biológiai bomba, s szempillantás alatt felértékelődik az amúgy nem túl fényes családi élet jövője?
Marija és Mladen szeme fénye, a tízéves Nemanja egyik pillanatról a másikra halál közeli állapotba kerül, s csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozásnak köszönhető, hogy életben marad. De meddig? A professzor nem sok jóval kecsegtet: a tragédia bármikor bekövetkezhet, lehet, hogy egy év, de egy hónap vagy egy hét múlva újra megtörténhet a baj, s ki tudja, hogy akkor is időben érkezik-e a segítség? Mégis. Van remény! Egy mielőbbi életmentő műtét segíthet. Berlinben. 26 ezer euró plusz repjegy. Nincs remény…



A szülők minden követ megmozgatnak: a segítőkész rokontól és gazdag ismerőstől kezdve a bankon át az újsághirdetésig. Hiába. 26 ezer euró az 26 ezer euró – szinte mindegy az árfolyam: elérhetetlen. Mígnem megcsörren a telefon. Titokzatos, gazdag férfi a vonal túloldalán. A családfőt keresi. Azt mondja: állja a cechet. Utazási költséggel együtt. Vissza se kell fizetni. Hogyan?
Na igen, volna egy elintéznivaló. Szó szerint. Egy bűnöző, aki nélkül jobb lenne a világ. Mladen feddhetetlen múltú, sosem esne rá a gyanú, a kapcsolattartó megbízói pedig készséggel fizetnek az „apró szívességért”.

Rosszfiú kontra ártatlan gyermek. Lelkiismeret vs. önvád. Gyilkos vagy életmentő? Nehéz szülés. Apa bólint, előleg érkezik. Fegyver a megbeszélt rejtekhelyen, minderről egy szó se, senkinek. Asszonynak pláne!

Mladen lő és… öngól. Pénz helyett fenyegetés, gyógyulás helyett újabb roham. Őrület és lelki marcangolás a négyzeten. Majd egy visszautasíthatatlan, mégis elfogadhatatlan ajánlat facsar újabbat drámai hősünk szívén, aki ezúttal úgy dönt, a lelkiismeretére hallgat.



Ennél többet viszont nem szabad lelőni a ’72-es születésű Srdan Golubović produkciójáról. A szerb filmes nem tartozik a nagy filmográfiájú direktorok közé. Bő egy évtized alatt várhatóan idén kerül mozikba harmadik önálló, egész estés alkotása. Igaz, a 2001-es Telitalálat, illetve a 2007-es A csapda fesztiváljelölések és díjak sorát hozta az idén negyvenéves alkotónak. E munkájáért elismerésben részesült többek közt a Milánóban, San Joséban, Szófiában és Triesztben rendezett nemzetközi filmfesztiválokon.



Lassan induló, nyomasztó-vontatott, feleslegesnek tűnő, később mégis tartalommal/magyarázattal megtelő jelenetek, hatásvadászattól mentes képsorok és hiteles színészi játék jellemzik a 102 perces játékideje ellenére is hosszúnak érezhető produkciót, melyben nem is annyira a tettek, mint inkább az azokhoz vezető, illetve azokat követő lelki vívódások, elfojtott, valamint felszínre törő érzelmek, no meg tapintható feszültség kerül a kamera elé. Mintha a sovány forgatókönyvet pszichológus tollforgatók duzzasztották volna elfogadható vastagságúvá.
Miközben A csapda szörnyűség ábrázolása nélkül képes lelkileg megdolgozni a nézőt, a címe alapján váratlan és éles fordulatokban gazdag mozira várókban/vágyókban csalódást kelthet.



A KÉP:

A zenés, animált menü elég nyomasztó, ráhangolja a nézőt a filmre, mely valós szélesvásznú, és megőrizte eredeti képarányát. A 2007-es alkotás korának megfelelő, kissé moziszerűen szemcsések a homogén felületek, a kontúrok viszont kellően élesek és a jelenetek részletgazdagok. Szép az összhatás, annak ellenére, hogy a színek többnyire csak a tízéves kisfiú képben vagy szóban való megjelenése kapcsán dominálnak, egyébként szürke, élettelen, visszafogott a színvilág.

A HANG:

Az eredeti szerb sztereó mellett Dolby Digital 5.1-es magyar hangot találunk, a szinkron egész jól sikerült. Galambos Péter remekül hozza a főszereplőt (Nebojša Glogovac), a nézőnek eszébe sem jut a Jóbarátok Ross dokija vagy Denzel Washington, akik szintén összeforrtak a jellegzetes orgánummal. Ugyanúgy jó hallani Vass Gábort, aki az ajánlattevőt alakító, számos Kusturica-moziból ismerős Miki Manojlovićot szólaltatja meg, de Nyakó Juli is passzol az édesanyához (Nataša Ninković). A kétcsatornás szerb hang – amihez magyar felirat választható – szintén jól teljesít, s mivel a film nem a hangeffektektől működik, az eredeti 5.1 hiányáért nem kár.

EXTRÁK:

Nem sok mindent kapunk: a film eredeti, letterbox előzetese fix magyar felirattal, valamint a kiadó négy ajánlója (Az esküvő – letterbox kép, magyar felirat; Dallas Pashamende – letterbox kép, magyar hang; Idióták – 4:3-as kép, magyar felirat; Salvador – letterbox kép, magyar felirat) szerepel csak a ráadások között.

DVD: 8
Kép: 9
Hang: 9
Extrák: 2