Két ember, két világ, egy kapocs. Justine Maxence huszonöt év alatt sem volt képes feldolgozni, hogy szüleit a szeme láttára végezte ki egy elmebeteg bűnöző, aki – bár életfogytot kapott – most mégis szabadulhat. Félelem és szorongás lesz úrrá a nőn, miközben az igazságszolgáltatásba vetett hite darabokra hullik. S ott az igazságszolgáltatás egykori hőse, a megcsömörlött és kiégett Louis Schneider, akit egy autóbaleset fosztott meg gyermekétől, feleségét idegosztályra száműzte, ő maga pedig a borzalmak elől az alkoholba menekült. Friss, mámoros manővere miatt egyetlen éltetőjétől, a nyomozói munkájától is megfosztották, felettesei aktakukaccá „nyomorították”, ám ő engedély nélkül is folytatja azt, amihez a legjobban ért: megszabadítani a társadalmat a mocskától.
Egy kétségbeesett nő, aki attól a reményvesztett zsarutól várja a gyógyírt, aki egykor hűvösre vágta szülei gyilkosát.



Olivier Marchal valós események ihlette forgatókönyvéből rendezett, munkája pedig Michael Mann krimijeinek (Az erőszak utcái, Szemtől szemben) hangulatát idézi. Természetesen kapunk bűntényt és nyomozást, ám a hangsúly sokkal inkább a szereplők lelkivilágán van. Daniel Auteuil tűpontosan hozza a borostás, alkoholista, már csak a vértől és mocsoktól átitatott munkájának élő zsarut, tettei megértéséhez, s talán elfogadásához pedig megkapjuk azt a hátteret, ami nélkül nem üthetne a film.



A két kulcsfigura köré jól kidolgozott mellékszereplők kerültek a szabadulásra vágyó, megjavulását bizonygató Subrától kezdve a fotós-laboros Jumbón, a nyomozótárson és a fejes rendőrnőn át Kovalskiig, a sztárzsaruig meg annak jobbkezéig.



Lényegtelennek tűnő részletekről derül ki, hogy kulcsfontosságúak, s bár akad suta jelenet, mint az előzetesben jól mutató letartóztatás, itt bizony nagyon sötét, dohány-, pia-, húgy- és vérszagú, egyúttal hiteles kálváriát kapunk, ahol bizony senki és semmi sem fekete vagy fehér.



A KÉP:

Denis Rouden precízen megkomponált képeit tökéletesen adja vissza a DVD. Fekete-fehér villanások a múltból, hideg-rideg kékes-fehér színvilág veszi körül az élőhalott Schneidert, míg reménykedést kifejező meleg színek kísérik Justine megjelenéseit. Hibátlanul beszédes látványvilág.

A HANG:

Az erős vizualitáshoz Dolby Digital 5.1-es francia és magyar hang választható, melyek közül az előbbi méltó igazán a képhez – magyar felirat kíséretében. A szinkronban a beszédhangok túlságosan elnyomják a jelenetek hangkulisszáit, ráadásul jó pár rosszul választott szinkronhang is akad, no nem az Auteuilt megszólaltató Kőszegi Ákosra gondoltam. A zene meghatározó, mégsem tolakodó, a verekedős jelenet effektjei viszont túlságosan visszafogottak.

EXTRÁK:

A film eredeti előzetese mellé kilenc kimaradt, illetve kibővített jelenetet kapunk tizenöt percben – mindezek valós szélesvásznú képpel és magyar felirattal rendelkeznek. Ezek ugyan joggal maradtak ki, mivel nem sokat tesznek hozzá az amúgy is kissé lassú filmhez, inkább csak a szereplők árnyalatait erősítik. Egyedül talán a Matéo háza című jelenetért kár, ahol láthatjuk a garázsban szöszölő zsaru családját.
További ráadásként megnézhető még a kiadó négy filmajánlója (Arrivederci amore ciao – letterbox kép és magyar felirat, A falka – letterbox kép és szinkron, A bátrak hazája – anamorf kép, magyar felirat, John Rambo – anamorf kép, szinkron).

DVD: 9
Kép: 10
Hang: 8
Extrák: 6