Miután a Marvel visszavette a Dark Horse kiadótól a Star Wars képregényes jogait, egy rakás új sorozatot indított, melyek ráadásul mind, kivétel nélkül nagyszerűek voltak. A legjobbnak mégis Jason Aaron, és John Cassaday szimplán csak Star Wars címre keresztelt szériája bizonyult – visszahozta az eredeti, és szent trilógia szellemiségét, remek kis űrkaland volt, egy szeretett univerzumban. Eme sorozattal holtversenyben ott robog egy másik is, aminek főszereplője a Sith Sötét Nagyura, a mindenki által ismert Darth Vader. Teljesen logikus lépés volt egyébként a Marveltől, hogy önálló képregénysorozatot indított, vele a középpontban, hiszen lényegében a Star Wars legjellegzetesebb, legismertebb figurájáról van szó. Ha kimondjuk, hogy Star Wars, a legtöbbeknek kapásból ő ugrik be, még az is ezer karakter közül felismerné, aki a filmeket sem látta soha, jellemében, és történetében pedig annyi, de annyi potenciál rejlik (még úgy is, hogy figyelembe vesszük a pórul járt Expanded Universet), amit vétek nem kihasználni. Kieron Gillen író, és Salvador Larroca rajzoló vállalkozott a feladatra, a végeredmény pedig remekül sikerült. Bár nem olyan zseniális, mint az Aaron-Cassaday páros Star Wars-a, a Darth Vader sem adózik kevésbé a franchise halhatatlan oltárán. A sorozat összesen 25 epizódot számlál, és a Szukits kiadó jóvoltából immáron magyarul is elérhető – igaz, egyelőre csak az első hat szám, azaz az első kötet, de folyamatosan jönnek majd a folytatásai is. A simán csak Vader névre keresztelt történetszál hasonlóan a „nagy testvérhez”, szintén az Egy új remény, és A Birodalom visszavág között játszódik. Sőt, ennél jóval többről van szó.
A Darth Vader ugyanis tökéletesen párba állítható a Skywalker lesújt című képregénnyel mivel a két kötet eseményei párhuzamosan zajlanak, mind stilisztikában, mind tematikában is nagyszerűen kiegészítik egymást. Egyrészt félig annak a folytatása, másrészt az ott látható eseményeket itt Vader szemszögéből követhetjük nyomon, történéseiben ugyanúgy, mégis egy kicsit más formában. A Sötét Nagyúr miután hibát hibára halmozott (a Halálcsillag felrobbanása, és a nagy birodalmi fegyvergyár elpusztítása), az Uralkodó úgy dönt, hogy visszafogja jobb kezét, és egy aljas tábornok parancsnoksága alá helyezi, így Vader minden lépését szemmel tarthatja. Ő persze nem tűri az ilyen bánásmódot, és titokban magánakciókba kezd: újdonsült felettesét igyekszik kivonni a képből, miközben egyezséget köt a hutt gengszterrel, Jabbával, és megpróbálja kideríteni ki is valójában az a fiatal fiú, aki nemrég egymaga elpusztította a Birodalom szuperfegyverét, a Halálcsillagot. Persze mi már tudjuk, amit ő még nem, ettől függetlenül mégis izgalmas a cselekmény folyása, és a karakterek árnyalása, na meg az ezzel járó ármánykodás, és háttérben való szervezkedés.
A Star Warsból hiányzó politikai, és szövevényes machinációkkal teli töltetet ebben a sorozatban láthatjuk viszont. Aaronnal ellentétben Gillen sokkal személyesebb, és emberibb hangvételt célzott meg – ez mondjuk el is várható egy olyan képregénytől, mely a pop-kultúra egyik legnépszerűbb figurájáról szól. Szerencsére nem vall kudarcot: az író a két Sith lovag, a mester, és a tanítvány bonyolult viszonyára, játszmájára helyezte a hangsúlyt. Míg Vader a háttérben manipulálva mocskos eszközökhöz nyúl, hogy így nyerhesse vissza Palpatine bizalmát, addig az Uralkodó élvezettel tologatja ide-oda fekete bábuját a sakktáblán. Mindezt olyan időkben, amikor a Lázadók Szövetsége már nagyonis komoly veszélyt jelent a Birodalom diktatórikus rendszerére, főleg a Halálcsillag felrobbantása, és egyéb felkelők által végrehajtott szabotázs akciók miatt. Vader tehát nehéz helyzetben találja magát, melyből minden erejével igyekszik kimászni. És pontosan úgy teszi ezt, ahogy a filmekből, és az eddigi könyvekből, videojátékokból, képregényekből megismerhettük. Csakis a saját érdekeit tartja szem előtt, és a céljai elérése érdekében mindenkire feláldozható egyénként tekint – gyakorlatilag mindenre hajlandó, hogy sikerrel járjon a küldetése. Egyszer fizikai erejét mutatja meg, és egyetlen kézmozdulattal a másvilágra küld egy tucat Lázadót, máskor egyetlen kardsuhintással intéz el egy űrhajót, de nemcsak a harcmezőn bizonyít, hanem azon kívül is – vérbeli manipulátor, taktikai érzékét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy még kívülállókkal is lepaktál, akiket a saját oldalára tud csábítani.
Gilleon a filmekben látott szellemiséghez hűen írja Vader alakját: kegyetlen, kíméletlen, hidegvérű rohadék, aki mégis rendelkezik egyfajta sötét becsület kódexszel, és akiben nagyritkán még fel-felcsillan egykori, rég elfeledettnek hitt énje. A boldog, és egyben szomorú múlt csak itt-ott elszórt utalásokban, emellett legtöbbször csak egy-egy kockányi flashback képekben jelenik meg, ám pont ezért hatásosak, és katartikusak. A képregény összefoglalja, és újra bemutatja, hogy Vader mitől Vader, emellett előéletének bizonyos szakaszain keresztül is árnyalja a karakterét. Egy sor olyan ismerős helyszínre viszi vissza, ami fontos szerepet játszott a történetében, kezdve a Tatooine kopár sivatagától a Geonosis egykori szeparatista főhadiszállásáig bezárólag. Emellett segítőtársai is akadnak ebben a kalandban. Doktor Aphra, egy fura fegyverhacker, aki ugyan kissé kilóg a Star Wars világából, később akár még kiemelt szereplő is lehet, ha az írók tudnak majd vele mit kezdeni, és két gyilkolásra beprogramozott droid, akik C-3PO, és R2-D2 gonosz tükörképei is lehetnének. Az, hogy a Darth Vader kevésbé zseniális, mint Jason Aaron Star Wars sorozata, leginkább a mérsékelt tempót, és a rajzok a felelősek. Előbbivel kapcsolatban el lehet mondani, hogy nem annyira lendületes, és gyakran hibádzik, ami az utóbbit, azaz Larroca rajzait illeti, nem elég kiforrottak. Kevésbé simulnak bele a Star Wars világába, és hangulatába, időnként rosszul lettek belőve az arányok, az egész lehetett volna sokkal realisztikusabb, egyúttal sötétebb.
Ezzel együtt azonban mégis remek képregény a Darth Vader első kötete, melyet minden magára valamit is adó Star Wars fanatikusnak kötelező jelleggel a polcán kell tudnia. A Sötét Nagyúr önálló kalandja egy olyan alkotás, ami megérdemli a rajongók figyelmét, ráadásul annak ellenére sem monoton, vagy lerágott csont, hogy nem ez az első ilyen széria – sőt, nem is az utolsó, hiszen a Marvel idén nyáron indít el egy újabb sorozatot Vader főszereplésével, közvetlenül a harmadik epizód eseményei után. Addig azonban ez a képregény tökéletes alternatívát biztosít arra, hogy képet kapjunk a figura bővebb tetteiről, emellett az eredeti trilógia két filmje közt történt eseményekről. Akárhogy is, nehéz lesz kibírni a nemsokára (de még így is elég sokára) megjelenő folytatásig.
Star Wars - Darth Vader #1: Vader (2017)
Star Wars: Darth Vader #1-6 (2015)
A Darth Vader ugyanis tökéletesen párba állítható a Skywalker lesújt című képregénnyel mivel a két kötet eseményei párhuzamosan zajlanak, mind stilisztikában, mind tematikában is nagyszerűen kiegészítik egymást. Egyrészt félig annak a folytatása, másrészt az ott látható eseményeket itt Vader szemszögéből követhetjük nyomon, történéseiben ugyanúgy, mégis egy kicsit más formában. A Sötét Nagyúr miután hibát hibára halmozott (a Halálcsillag felrobbanása, és a nagy birodalmi fegyvergyár elpusztítása), az Uralkodó úgy dönt, hogy visszafogja jobb kezét, és egy aljas tábornok parancsnoksága alá helyezi, így Vader minden lépését szemmel tarthatja. Ő persze nem tűri az ilyen bánásmódot, és titokban magánakciókba kezd: újdonsült felettesét igyekszik kivonni a képből, miközben egyezséget köt a hutt gengszterrel, Jabbával, és megpróbálja kideríteni ki is valójában az a fiatal fiú, aki nemrég egymaga elpusztította a Birodalom szuperfegyverét, a Halálcsillagot. Persze mi már tudjuk, amit ő még nem, ettől függetlenül mégis izgalmas a cselekmény folyása, és a karakterek árnyalása, na meg az ezzel járó ármánykodás, és háttérben való szervezkedés.
A Star Warsból hiányzó politikai, és szövevényes machinációkkal teli töltetet ebben a sorozatban láthatjuk viszont. Aaronnal ellentétben Gillen sokkal személyesebb, és emberibb hangvételt célzott meg – ez mondjuk el is várható egy olyan képregénytől, mely a pop-kultúra egyik legnépszerűbb figurájáról szól. Szerencsére nem vall kudarcot: az író a két Sith lovag, a mester, és a tanítvány bonyolult viszonyára, játszmájára helyezte a hangsúlyt. Míg Vader a háttérben manipulálva mocskos eszközökhöz nyúl, hogy így nyerhesse vissza Palpatine bizalmát, addig az Uralkodó élvezettel tologatja ide-oda fekete bábuját a sakktáblán. Mindezt olyan időkben, amikor a Lázadók Szövetsége már nagyonis komoly veszélyt jelent a Birodalom diktatórikus rendszerére, főleg a Halálcsillag felrobbantása, és egyéb felkelők által végrehajtott szabotázs akciók miatt. Vader tehát nehéz helyzetben találja magát, melyből minden erejével igyekszik kimászni. És pontosan úgy teszi ezt, ahogy a filmekből, és az eddigi könyvekből, videojátékokból, képregényekből megismerhettük. Csakis a saját érdekeit tartja szem előtt, és a céljai elérése érdekében mindenkire feláldozható egyénként tekint – gyakorlatilag mindenre hajlandó, hogy sikerrel járjon a küldetése. Egyszer fizikai erejét mutatja meg, és egyetlen kézmozdulattal a másvilágra küld egy tucat Lázadót, máskor egyetlen kardsuhintással intéz el egy űrhajót, de nemcsak a harcmezőn bizonyít, hanem azon kívül is – vérbeli manipulátor, taktikai érzékét pedig mi sem bizonyítja jobban, hogy még kívülállókkal is lepaktál, akiket a saját oldalára tud csábítani.
Gilleon a filmekben látott szellemiséghez hűen írja Vader alakját: kegyetlen, kíméletlen, hidegvérű rohadék, aki mégis rendelkezik egyfajta sötét becsület kódexszel, és akiben nagyritkán még fel-felcsillan egykori, rég elfeledettnek hitt énje. A boldog, és egyben szomorú múlt csak itt-ott elszórt utalásokban, emellett legtöbbször csak egy-egy kockányi flashback képekben jelenik meg, ám pont ezért hatásosak, és katartikusak. A képregény összefoglalja, és újra bemutatja, hogy Vader mitől Vader, emellett előéletének bizonyos szakaszain keresztül is árnyalja a karakterét. Egy sor olyan ismerős helyszínre viszi vissza, ami fontos szerepet játszott a történetében, kezdve a Tatooine kopár sivatagától a Geonosis egykori szeparatista főhadiszállásáig bezárólag. Emellett segítőtársai is akadnak ebben a kalandban. Doktor Aphra, egy fura fegyverhacker, aki ugyan kissé kilóg a Star Wars világából, később akár még kiemelt szereplő is lehet, ha az írók tudnak majd vele mit kezdeni, és két gyilkolásra beprogramozott droid, akik C-3PO, és R2-D2 gonosz tükörképei is lehetnének. Az, hogy a Darth Vader kevésbé zseniális, mint Jason Aaron Star Wars sorozata, leginkább a mérsékelt tempót, és a rajzok a felelősek. Előbbivel kapcsolatban el lehet mondani, hogy nem annyira lendületes, és gyakran hibádzik, ami az utóbbit, azaz Larroca rajzait illeti, nem elég kiforrottak. Kevésbé simulnak bele a Star Wars világába, és hangulatába, időnként rosszul lettek belőve az arányok, az egész lehetett volna sokkal realisztikusabb, egyúttal sötétebb.
Ezzel együtt azonban mégis remek képregény a Darth Vader első kötete, melyet minden magára valamit is adó Star Wars fanatikusnak kötelező jelleggel a polcán kell tudnia. A Sötét Nagyúr önálló kalandja egy olyan alkotás, ami megérdemli a rajongók figyelmét, ráadásul annak ellenére sem monoton, vagy lerágott csont, hogy nem ez az első ilyen széria – sőt, nem is az utolsó, hiszen a Marvel idén nyáron indít el egy újabb sorozatot Vader főszereplésével, közvetlenül a harmadik epizód eseményei után. Addig azonban ez a képregény tökéletes alternatívát biztosít arra, hogy képet kapjunk a figura bővebb tetteiről, emellett az eredeti trilógia két filmje közt történt eseményekről. Akárhogy is, nehéz lesz kibírni a nemsokára (de még így is elég sokára) megjelenő folytatásig.
Star Wars - Darth Vader #1: Vader (2017)
Star Wars: Darth Vader #1-6 (2015)
