Az Új Bosszú Angyalai: Forradalom (2012)
The New Avengers #27-32 (2007)    

A Polgárháború, és Amerika Kapitány tragikus halála után a szuperhősök csapata két részre oszlott. Akik beadták a derekukat a regisztrációs törvénynek, azok Tony Stark, azaz a Vasember alá tartoznak, Ms. Marvel, Darázs, Fekete Özvegy, Őrszem, és az eredeti tagok segítségével folyatják a Bosszú Angyalai a világ megmentését. Akik pedig továbbra is ellenállnak, megalakították a Titkos Angyalok nevű csapatot, melynek tagjai Luke Cage, Pókember, Vasököl, Dr. Strange, Rozsomák, és Sólyomszem. Bár ők is az emberek megóvásán fáradoznak, mivel nem hajtottak fejet a törvény előtt, menekülniük, és bujkálniuk kell. Nem sokáig maradhatnak rejtve viszont, mert egyik régi ismerősük, Ronin veszélybe kerül Japánban, és a csapat úgy dönt (főleg a néha Kapitány emlékének tiszteletben tartása miatt), hogy a megmentésére indul. A Távol-Keleten a Kéz nevű bűnszervezettel, és új vezetőjükkel, Elektrával találják szembe magukat, és ahogy az lenni szokott, a harc elkerülhetetlen. Ám ennek az eseménynek több olyan váratlan fordulata is lesz, ami sokkal nagyobb aggodalomra is okot ad.  

A Forradalom hozza a megszokott, makulátlan minőségű színvonalat, ugyanazt a borongós, baljós, felnőttesebb megközelítést követi, mint az előző részek. A háború jelentősen megtépázta a szuperhős társadalmat, bár a kedélyek valamennyire lecsillapodtak, még mindig egykori barátok indulnak egykori barátok ellen. Alighogy véget ért az egész nagy konfliktus, és már a levegőben van egy új – jobban mondva, nem is annyira új az a fenyegetés, mint ahogy az a kezdeti találhatásokból is kilátszik. A kötetben rengeteg dolgot megtudunk még a Polgárháborúról, ugyanakkor felvezetésként szolgál a következő nagy esemény felé is. Ahogy az már korábban is jellemző volt a sorozatra, és ahogy az lenni szokott, megint összekeveredtek az idősíkok. Nem lineárisan halad, időközönként átvált egy korábbi, majd egy későbbi eseményre. A legváratlanabb pillanatokban dobja bele az olvasót teljesen más történéseknek a közepébe. Igazából csak a kötet végén áll össze úgy istenigazából a történet: azaz tipikus Bendis az egész. A Marvel egyik legjobb írója, a gyakori idősík váltásokon kívül a humort, a töménytelen izgalmat, és az akciót (ami nagyrészt látványos, egész oldalas tömegverekedésekben merül ki) is két marékkal szórja. A rajzolóval, Leinil Yu-val remek párost alkotnak, a kétsíkú történetvezetés éles kontrasztokat, és dinamikus jeleneteket eredményezett. A sötét tónusú képei remekül illenek a sztori hangulatához, Yu irka-firkás stílusa ura tud lenni, de az anatómiai pontossággal elkövetett rajzoknak hála, remek egységes egészet alkotnak. Igaz, hiányoznak David Finch, vagy Mike Deodato művészibb rajzai, azonban Yu sem okoz csalódást. Ráadásul az Ezüst Szamuráj című kötet után újra Japánba látogathatunk el, ami mindig garantálja a különleges, semmivel sem összehasonlítható hangulatot. És még nindzsák is vannak benne!  

A Forradalom egyrészt remekül folytatja a sorozatot. Úgy üdvözölhetjük a jól ismert csapatot (igaz már más, és kissé megkurtított formában), akik bár esetlenek, de kitartóak is, nem lehet őket nem szeretni, és izgulni értük. Másrészt a kötet már egy teljesen új világ hírnöke, ahol a hősök nem csak két részre szakadtak, de bizalmatlanok, és kiszolgáltatottak is. Hogy ezután mi lesz, azt nehéz megjósolni: újabb ellentétek, újabb csaták, még több bizalomvesztés, és tragikus fordulat? Valószínűleg. És talán ezúttal mindennél jobban félthetjük szeretett hőseinket.  


Marvel+ #3-4 (2012)
The Mighty Avengers #8-11 (2008)  
   
A Forradalom mintegy közvetlen folytatásául szolgál a Marvel+ sorozat két száma, mely eredetileg a The Mighty Avengers című szériából válogat, és szintén megmutatja, hogy a Polgárháború utáni állapotok közepette máris fellebbent az olvasók előtt a következő ominózus Marvel event. A képregének írója szintén Brian Michael Bendis, aki (nem meglepő módon) a saját agyából kipattant eseményfolyamot végig önmaga szereti koordinálni. Az öt részes történet igazából csak nagyvonalakban tér ki a várható jövőbeli dolgokra, mégiscsak egy mellék-sorozatról beszélünk, és nem a ő Bosszú Angyalai képregényről, így tehát azt a fajta csapatot, amit Tony Star vezet, teljesen más, váratlan teendők kötik le. New Yorkot hirtelen idegen szimbióták lepik el, akik a civil lakosságra telepednek, dühöngő szörnyetegekké változtatva őket. Vasemberék kénytelenek félretenni a jelenlegi problémákat, hogy megoldják a helyzetet. Nagyjából ez is történik a sztoriban: töménytelen akció, hősi pózolás, zsúfolt tömegbunyók, hozzá pedig értelemszerűen a szokásos ütős, avagy humoros beszólások.  

Vizuális szempontból kifogástalan a minőség. Bendis egyik kedvenc rajzolójával, Mark Bagley-val szövetkezett ismét, akivel a magyarul is megjelent Ultimate Spider-Man sorozatot is együtt vitték több mint száz számon keresztül Emellett évekig olt az Amazing Spider-Man rajzolója is, vita nélkül az egyik legjobb időszak volt az a sorozat történelmében. Látványban ismét csodás az egész. Bagley-t amúgyis arról ismerik, hogy míg másoknak lassabban megy a munka, ő napok-hete alatt rajzol meg oldalakat, és ez szerencsére egyáltalán nem megy a minőség rovására. Idővel fény derül a támadás mögött álló egyén kilétére is, ami után Vasember, Dr. Doom, és Őrszem egy időutazás során visszarepülnek a múltba. Ez a képregény úgy oldja meg, hogy az ábrázolási stílus olyan, mint a ’70-es, ’80-as évek alkotásiban. Sőt mi több, minden más is. Hihetetlenül jópofa, és szórakoztató nosztalgia-utazás, ahogy az egész rész teljesen a múltat idézi. Színesebb rajzok, egyszerűbb ábrázolások, még a gondolatbuborékokat is visszahozták. A korszakhoz igazított, keretes narrálásról már nem is beszélve. Külön érdekesség, hogy mivel nem csak két idősíkot látogatunk meg, de egy harmadika is, amit már a vendégszereplő, Marko Djurdjevic rajzolt, középkori stílusnak megfelelően.